Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A dark/goth szubkultúra

2009.03.31

A szubkultúra a 1970-es évek végén kezdett kialakulni Angliában és az 1980-as évek

közepére érte el csúcsát. Magyarországon ez későbbre tehető, nálunk 1989-re bontakozott ki

leginkább, amikor külföldön éppen egy kisebb "pangás" volt megfigyelhető. Angliában a rossz

oktatási rendszernek köszönhetően sok fiatal hagyta ott az iskolát és nagyon fiatalon (akár 16

évesen) alkalmi munkákból kezdtek élni, bolyongtak távolabbi célok nélkül, hogy aztán

elrontott életük felett búslakodjanak, ennek az érzésnek a visszhangját hallották meg a dark

zenék bánatos dallamaiban.


Magyarországon a mozgalom kiváltó okaként a rendszerváltást jelölhetjük meg. A 70-es

évekre az életszínvonal stagnálni kezdett, majd a 80-as években egyre több családnál esett

az életszínvonal. 70-es évektől megfigyelhtő a társadalom kettéválása, 1988-ra a politikai

helyzet is megváltozott, az életszínvonal tovább csökkent, az egyes társadalmi rétegek egyre

távolabb kerültek egymástól. Nőtt a munkanélküliség és a deviancia. 1990-es évek elejére a

fitalok egy részének hangulatára a pesszimizmus és nihilizmus lett jellemző. Sok család

került a periféria szélére és a "szuicid hajlamú szülők hasonló gyermekein"/1/ eluralkodott a

jövőtlenség, a kilátástalanság, végül ezek a gyerekek alkották a magyar dark szubkultúra

javát. A romló társadalmi helyzetet az alakuló szubkultúrák jól ábrázolják. Az egész a 60-as

évek galerieivel kezdődött, akiket az `56-os forradalom lázadó ifjúságának utódaiként

kezelnek sokszor, őket követte a 60-as évek beat-mozgalma. Ezután jöttek a csövesek,

punkok, skinheadek, 80-as évek elején feltámad az új hullám (new wave), majd underground

néven értelmiségi fiatalokból álló szubkultúra verbuválódik. Újra hódít a kemény rock zene és

az évtized végére alakul ki az a jelenség, amit ma dark/gothnak nevezünk. Ez a szubkultúra az,

amely legjobban jellemzi a fiatalok egy részének életérzését. Az akkoriban alakuló együttesek

dalszövegei világosan kifejezik a magyarországi válsághelyzetet.


Magyarországon inkább darknak nevezték a mozgalmat, amely az angol sötét szóból ered,

míg ennek külföldi megfelelője a goth volt. Mára már a kettő összemosodott és hazánkban is

előszerettel használják inkább a goth/gothic jelzőt.


A szubkultúra gyökereit az angol punk mozgalomból eredeztethetjük, azonban míg a punkok

aktívabban fellázadnak az uralkodó társadalmi rendszer ellen, hirdetve a rendszer

újraszervezésének szükségességét, addig a darkok inkább passzívan visszahúzódnak, így

utasítva el a fennálló normákat. ők is non-komfortisták, de veszélyt nem jelentenek a

társadalomra, magukra viszont annál inkább, mert a rájuk jellemző kilátástalanság miatt

önpusztító életmódba kezdhetnek.


A dark/goth szubkultúra igen meghatározó eleme a zene, amely az ide tartozó fiatalok/2/

egész életének hátteréül szolgál. A szubkultúra cimkéjét a dark, goth jelzőt, az újságírók

alkalmazták először 1978-ban a Joy Divisionra, majd 1979-ben, amikor megjelent a Bauhaus

Bela Lugosi`s Dead című kislemeze.


A zene a `70-es `80-as évek fordulóján alakult ki a new wave és a postpunk egy érdekes

keveredése illetve új hajtása révén. Ebben az időben szinte egyszerre nőttek ki olyan irányadó

zenekarok, amelyek mind a mai napig befolyással vannak az utódaikra. Ezek a zenekarok

(Siouxsie and the Banshees, Bauhaus, Joy Division, The Sisters of Mercy, The Cure stb.)

később mindenféle más irányzat felé elmentek, voltak inkább rockosabb hangvételűek vagy

inkább poposabbak, végeredményként pedig a dark már csak egy összefoglaló névvé vált,

amely mára már számos egyéb irányzatot takar (gothic rock, industrial, neofolk, EBM, dark

techno, stb.). Azonban mindegyikben közös, hogy a zene alapjaiul az erős lelki érzékenység, a

belső félelmek, kitaszítottság, kilátástalanság, érzelmi kiszolgáltatottság és depresszió

szolgálnak, amelyek sötét, komor hangulatúvá teszik a zenei hangzást. Az önpusztítás náluk

testesül meg először zenében. Ez a belső életérzés megjelenik a külsőségeben is, a

zenekarok általában teljesen feketében, tupírozott hajjal, erőteljes sminkben jelentek meg a

színpadon, amely aztán a közönségre is átragadt. A publikum olyan emberekből áll, akik

azonosulni tudnak a zene üzenetével, hangulatával. Az akkori zenekarok és követőik alkották a

dark/goth szubkultúra első generációját, amely a 80-as évek közepére teljesen kibontakozott,

majd hanyatlásnak indult. Megjegyzendő, hogy ez inkább külföldre érvényes, Magyarországon

a 80-as évek vége volt a szubkultúra aranykora, ekkor alakultak olyan ma is emlékezetes

zenekarok, mint a Fuck of System, Árnyak vagy a Hold.


A 90-es évek elején kezdett újra feltámadni a mozgalom, új zenekarok alakultak és

koncerteztek, amelyekre ismét elkezdték alkalmazni a dark/goth jelzőt. Ezek a zenekarok a

régebbi nagy együttesek zenéjért lelkesedve, megpróbáltak újat alkotni, felhasználva az

elődök nyújtotta alapokat. Ezek a számok még árnyaltabbak, szövegükben több a sötét

romantika és az okkult elem. Ilyen zenekarok például Faith and the Muse, London After

Midnight, Mephisto Waltz, Rosetta Stone, stb. Ezen zenekarok is szívesen alkalmazzák

megjelenésükben a fekete színt, fehér púdert fekete szemfestékkel, a halál és az elmúlás

jelképeit (koponya, kereszt, koporsók, stb.).


Mostanra felnövekvő ifjúság kialakította a szubkultúra harmadik generációját, ezek a zenék és

képviselőik már egyre kevésbé hasonlítanak a gyökerekre.


Ezek az együttesek és főleg énekes frontemberei szolgálnak modellül a szubkultúra

tagjainak. A csoport tagjai általában olyan családokban nőnek föl, ahol hiányzik a családtagok

közötti érzelmi és intellektuális harmónia. Ahogy romlik a szülő és gyermek közötti érzelmi

kapcsolat, úgy erősödik a zenekarok hatása. A család nem képes ellensúlyozni a fiatalokra

zúduló élményt, amelyet ezek a együttesek kínálnak. Sokan válnak fanatikus rajongóikká

egy-egy híresebb énekesnek (például Robert Smith a Cure énekese vagy Marilyn Manson),

bálványozzák őket, jelvényeiket magukon hordják, megpróbálnak úgy öltözködni, mint a

sztárok és amiben csak tudnak hasonlítani hozzájuk, azonosulni velük.


A zenekarok hatása olyan erős, hogy a szubkultúra tagjai ha csak tehetik igyekeznek mind

több koncertjükre eljutni, még ha az éppen külföldön is van. Jó példa erre egy-egy külföldön

megrendezésre kerülő dark/goth fesztivál, ahova külön buszokkal utaznak ki a társaság tagjai.

A legnagyobb ilyen rendezvény minden évben a közékori hangulatot idéző Lipcsében kerül

megrendezésre (World Gothic Treffen néven), ahova minden dark igyekszik legalább egyszer

eljutni. Ilyenkor Lipcse egy része teljesen átalakul, hogy a gothok minden igényeit kielégítse.

A koncertek mellett színházi bemutatók, egyéb performance-ok láthatók. Hatalmas bazársor

kínálja portékáit megvételre. Egy ilyen fesztivál a dark/goth személy számára maga a

mennyország. Ezen kívül természetesen még más fesztiválok is vissztérően megrendezésre

kerülnek évente, például Bolków Castle Party, Zillo, M`era Luna.

 

 

/1/ Aczél Zsófia: A darkok világa 1999.

 

Egy szubkultúra vizsgálata a kézírás alapján - Grafológiai intézet; részlet. Írta: Mezey Gyöngyi

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.